Habitation Velier Takamaka 2018

A Habitation Velier sorozat Luca Gargano és a Velier kevesebbet emlegetett projektje. A Velier rumjai sokszor a megfizethetetlen kategóriába ugranak az átlag halandó számára. A komoly, fekete üveges kiadások több ezer euróért is cserélhetnek gazdát, amit nem mindenki engedhet meg magának. Az ár tehát elég fontos faktorrá nőtte ki magát, ha Luca által válogatott különlegességre vágynál. 

A jó rum szerencsére nem kell, hogy csillagászati összegekbe kerüljön. Ezt Luca is felismerte. Mivel elhivatott rum evangelista, megfizethetőbb sorozatot indított, hogy megmutassa milyen értéket is lát a rumban.

Ha visszaemlékszel a Gargano-féle rum kategóriákra, egyértelmű lesz a sorozat szignifikanciája. Lucánál a csúcsot képviseli a Pure Single Rum. A Habitation Velier minden kiadása Pure Single Rum, pot stillben lepárolva, érlelve vagy frissen palackozva. A lepárlók vegyesek, az egészen kicsitől (pl. Papa Ruoyo, Takamaka) az egészen nagyig (Clarendon, DDL) is van köztük. A lényeg a rum sokszínűségének bemutatása a legjobb és legtisztább lepárlási módon keresztül. 

A Habitation Velier így megfizethető árú tananyagot kínál tulajdonképpen, Lucától egyenesen neked. A sorozat 2015-ben indult és azóta 45 tagúra hízott. Születése körül a rum sokkal homályosabb kategória volt, mint ma. A Pure Single Rumokkal Luca és az egyes lepárlók szemüvegén keresztül nézhetjük a rumot, mint kézműves terméket. A sorozat elsődleges szempontja a lepárlási módszer.

A sorozat palackjai laposüveg érzetét keltik, van bennük lazaság. Általában a fehér rumok fehér üvegben, míg az érleltek barnában érkeznek. A címkék élénkek, színesek és hihetetlenül informatívak. Megtalálod, hogy melyik lepárló melyik lepárló berendezéséből származik a rum. Ha ez nem elég, még le is van rajzolva a berendezés a címkére. Fel van tüntetve a lepárlás és palackozás éve, valamint az alapanyag származása, a rum észter tartalma és adott esetben a marque is. Az észterekről esik szó a rum készítéséről szóló bejegyzésemben, de röviden az észterek a rum aromáinak egy részéért felelős illékony vegyületek. Mindegyik Habitation Velier kiadás hordóerősen kerül a palackba. Az érlelt kiadások teljesen trópusi érlelésűek.

A Habitation Velier Takamaka 2018 tökéletesen illeszkedik mindkét közreműködő profiljába. Lucának van egy érdekes single rumja, a Takamaka pedig kiadhatott egy kísérleti kiadást a Velier kimondottan erős hátszelével.

A Takamaka rumok Mahé szigetén, a Seychelles-szigetek egyetlen rum lepárlójában, a Trois Frères Distillery-ben (magyarul Három Fivér) készülnek. A tulajdonos a d’Offay család. Két testvér, Bernard és Richard vezetik a lepárlót, a lepárló nevéből kikövetkeztethetően pedig harmadik fivérük is van, igaz ő Dél-Afrikában pap. Bernard és Richard 2002-ben költöztek vissza Seychelles-re Dél-Afrikából, hogy megnyithassák a lepárlót. A rum márkaneve a szigeten lévő Takamaka öbölre, illetve az örökzöld növényre is utal.

A lepárló Mahé szigetéről gyűjti be 40 ültetvényestől a cukornádat, hogy a frissen préselt léből agricole jellegű rumot készítsen. Ehhez melaszt importálnak, amiből szintúgy rumot készítenek. A két típusú rumból blendelik a palackozásaikat. Vásárolnak 8 éves rumot a Foursquare-től is, blendelésre. Az állandó kiadásaik közt kevés a rumkedvelő számára érdekes darab, főleg ízesített és koktél rumokat készítenek, de van például egy 8 éves St. André névre hallgató kiadásuk is.

A Takamakánál elég nagy a kísérletezési kedv. Három lepárló berendezésből (két pot still és egy lepárló oszlop) kerülnek ki a párlataik, amiket változatos érleléssel bolondítanak meg. Dolgoznak francia boroshordókkal, ex-sherrys és ex-bourbon hordókkal, de még tokaji boroshordókkal is. Mivel apró a lepárló, nagyobb az innovációs mozgástere. Nem kell az állandó kiadásaival nagy tömegeket ellátni, így egyszeri, kísérleti kiadásokkal is könnyen megörvendeztetheti az érdeklődőket. Ilyen a Créole Craft sorozatuk, ami 4-500 palackos single cask kiadásokból áll.

A mai kóstoló a Habitation Velier Takamaka 2018 rumja. Két Takamaka jelent meg párhuzamosan: egy frissen palackozott, agricole jellegű, fehér rum és az általam kóstolt 2018-ban lepárolt, 3 éves, ugyancsak agricole jellegű rum. A 3 évet Radoux, francia boroshordókban töltötte, évente 11 százalékot adózott az angyaloknak és 60.8% alkoholtartalommal került a palackba. 

Érdekes csavar a kiadás történetében, hogy nagyon nehezen került a polcokra. Kezdésképp, a kiadásba szánt két hordóból az egyiknek a tartalma még a raktárban kiömlött. A koronavírus járvány miatt az ellátási láncok is erősen akadoztak 2021-ben, így nehezen indulhatott útjára a rum a lepárlóból. Amikor pedig útnak indulhatott, akkor épp az Evergreen hajó állt keresztbe a Szuezi-csatornában, napokra megbénítva a világkereskedelmet. Én mindenesetre már nagyon vártam a megjelenést. Kíváncsi voltam, hogy ez az alsóbb kategóriás rumokat gyártó mikrolepárló mivel nyerhette el Luca tetszését.

Kitöltve a Takamaka aranyszínű. Kimondottan híg, de olajos a párlat. Megforgatás után ragaszkodik a pohár falához.

Egészen szokatlan és érdekes az illata. Szárazan, növényesen indul. Érezni a rum nektárosságát valahonnan nagyon messziről. Gyenge vanília bújik át az erősen bőrös szárazságon. Nagyon friss, de valahogy mégis földes, nehézkes is. Érzek kis mentát és narancsot. A rövid érlelés a párlat színén és saját aromáin nagyon érződik, de a hordós aromák nem ragadtak meg túl erősen. Kis szellőzés után érezni gyengén a hordót. Összességében a növényes párlat dominál. Kicsit hasonlít a Jardin Fruité-re. Hasonlóan száraz, növényes, de ez kevésbé gyógyszeres jellegű, sokkal játékosabb és gyümölcsösebb. A kiindulás hasonlóan friss, nádlé alapú párlat, de a hordók különböznek. 

Az íze már első kortyra erős, karakteres, nem tolakodik előre az alkohol. A rum maga is nagyon erős a közel 61% alkoholtartalmával, mégsem nyomja el az aromákat, sőt rájuk is erősít. Nagyon száraz, nagyon fanyar már rögtön a korty elején. Több tölgy jön már a hordóból, de a gyógynövényes és medvecukros kesernyésség a domináns. A torkom folyamatosan forrón tartja. Fűszeres, főleg borsos csípősség kíséri végig a kortyot. Ezzel a gyógyszerességgel az érlelt agricole jellegű rumok közt a JM-nél találkoztam, a Clément agricole-jai más irányba mentek el és az eddig kóstolt Clairinek is gyümölcsösebbek voltak. Összességében viszonylag egysíkú a párlat: 3 év alatt nem alakult ki semmilyen meglepő komplexitás benne. Elindul a fanyar, gyógyszeres vonalon és többnyire tartja is az irányt. Nem tartogat meglepetéseket a korty végére sem. 

A lecsengése hosszú, forró és száraz. Fanyar fűszeresség és hordósság marad csak meg a nagy marék fű érzetével, amit kilegeltem a pohárból.

Igazából tetszett is a kiadás meg nem is. Kimondottan szeretem az agricole és agricole jellegű rumokat, de ebben már túl erős nekem a kanalas orvosság jelleg. Ennek ellenére elég jó példa arra, hogy nagyon érdekes párlat jöhet nagyon apró lepárlóból is. Luca megtalálta itt is a különlegességet és nem is lőtt mellé vele. A Velier saját honlapja szerint a d’Offay testvérek és Luca a továbbiakban is szeretnének együtt dolgozni. A cél egy másik seychelles-i sziget, La Digue cukornádjának kizárólagos felhasználásával készített rum. Még ha nem is nyűgözött le a mostani palackozás, a következőt is meg szeretném kóstolni, mert kimondottan tetszik a kísérletezőkedv és játékosság, ami a Takamakától jön.

Értékelés: 100/72