Nem a rum köré épült a tiki, mégis a rum lett az egyetlen párlat, ami közvetve, de főszereplője lett egy ilyen hatalmas (koktél) kultusznak. A tiki nem egyszerű koktélcsalád: keverednek benne a fizzek, swizzle-ök, slingek és puncsok is, de van benne vélt és egy kis valós polinéz kultúra, valamint ihletett divatot, építészetet és zenét is.
Donn Beach és Trader Vic
A tiki melegágya az 1930-as évek gazdaságilag és lelkileg megtépázott Amerikájának kiábrándultsága volt. Próbált az ország talpra állni a gazdasági világválságból és a 13 hosszú évig tartó szesztilalomól is. A koktélok már a tilalom alatt is kelendőek voltak, hiszen el kellett nyomni a pancsolt csempészáru ízét valahogy. A tehetősebbek persze nem a speakeasyben kortyolgatták ay olcsóbb lőrét, hanem útra keltek, gyarapítva a Karib-térség és Óceánia szeszturizmusát. Aki nem tehette meg ezt, annak maradt az elvágyódás és ábrándozás egy eldugott pincebárban.
A szesztilalom megszűnése után látta meg a nagy lehetőséget a vendéglátásban Ernest Beaumont Gant. Örökségét felsőoktatás helyett világkörüli útra költötte, és egy zsáknyi történettel és szuvenírrel tért haza az Egyesült Államokba. Hollywoodban nyitotta meg első bárját, ami kiemelkedően sikeres lett. Gant kreatív fickó volt, aki folyamatosan tovább álmodta vállalkozását. Felvette a Donn Beach nevet, bárját pedig Don the Beachcombernek nevezte. Kiutat kínált a szürke hétköznapokból új és összetett koktéljaival. Ekkor még egzotikus vagy trópusi koktéloknak nevezték italait, a tiki későbbi ragadványnév az irányzatra. A rumot elérhetősége és olcsósága miatt használta első sorban. Később már tovább gondolta a koktélok párlat részét és saját rum blendekből keverte italait, amelyeket rum rapszódiáknak nevezett.
Donn bárja és italai egy, a tiki kultúrában alapvető fontosságú üzletembert is megihlettek, aki idővel a másik legismertebb szereplője lett az irányzatnak. Victor Bergeron csak úgy szívta magába a rezgéseket a Don the Beachcomberben. Később Trader Vic néven lett ismert, mivel bárjaiban ingyen italt és ételt adott trópusi és óceániai szuvenírekért és dísztárgyakért cserébe. Nem csak kettejük játszótere maradt a tiki. Ötleteiket, bárjaikat és koktéljaikat Amerika-szerte másolták. Korábbi alkalmazottaik komoly karriert futottak be tiki bartenderként vagy bár menedzserként. Az 1950-es évekre hemzsegtek Amerikában a tiki ihlette bárok és éttermek. Az ügyesebbek megszereztek egy korábbi Donn Beach vagy Trader Vic alkalmazottat, míg mások csak próbálkoztak az italok koppintásával.
A tiki bárok éttermek részét is képezték, így sokszor kimondottan elegáns helyek voltak. Ma már nincs meg bennük a korai elegancia és sokkal inkább az italokra fókuszálnak. A példa kedvéért a Smuggler’s Cove-nak még étlapja sincs, pedig Amerika legismertebb és legfrekventáltabb kortárs tiki bárja.
A tiki koktél
Az egzotikus vagy tiki koktélok egyszerű alapra épülnek, de elég bonyolult lelkületűek is lehetnek. A korábban népszerű puncsok négy alapelemét használják és gondolják tovább. A puncsok eredeti és igen egyszerű receptjét egy versike őrzi:
One of sour, two of sweet, three of strong, four of weak.
A tiki koktélok nem ragaszkodnak ehhez az arányhoz, de az alap hozzávalókhoz igen. Kell tehát savanyú, ami lehet citrom, lime, narancs vagy akár grapefruit leve is. Citrus nélkül nincs tiki koktél. (Ezért nem tiki a Pina Colada.) Az édes általában szirup, cordial vagy likőr. Az erős legtöbbször rum vagy rumok, míg a gyenge lehet víz, jég vagy gyümölcslé is.
A tiki koktélok frissítőek, komplexek, fűszeresek és piszok erősek. A trópusi gyümölcsök és fűszerek a tengerpartra repítenek, míg az alkohol a nyaralás kisimultságát adja. Donn Beach szűkebb ízvilágát Trader Vic szélesítette ki később. Más, új gyümölcsöket, likőröket és szirupokat használt koktéljaiban. Mindketten sokáig titokban tartották receptjeiket. Vic végül a hetvenes években publikálta receptjeit, Donn azonban sosem tette ezt meg. Receptjeit Jeff “Beachbum” Berry több évtizedes nyomozó munkájának köszönhetjük. Donn kódolva írta receptjeit és alkalmazottai többsége is csak a kódokat ismerte. Nem tudták, hogy mi van például Donn kettes számú mixében vagy a hetes üvegben. Csak veterán bárpultosai ismerték a féltve őrzött formulákat. Munkahelyváltáskor magukkal is vitték őket, de sose kerültek közkézre. Jeff Berry több könyvet is teleírt az ezekkel a bárpultosokkal vagy leszármazottaikkal való beszélgetésekkel, tikivel és koktél receptekkel. Több tucat receptet fordított le, hogy mi újra elkészíthessük és ma is élvezhessük őket.
Az egzotikus koktélok vonzereje a friss hozzávalókban is rejlik. A friss gyümölcslevek teszik őket zamatossá és igazán dekadenssé. Ebbe is halt bele majdnem a tiki az 1970-es években. A közízlés elment a semlegesebb ízek felé. Hódított a vodka mint alapszesz és a tartósított, illetve mesterséges alapanyagok is. Az egzotikus gyümölcsök frissessége nélkül apró napernyős limonádékká degradálódtak a tiki koktélok.
Polinéz pop
A tiki idővel sokkal több lett, mint koktélirányzat. A harmincas évek már említett elvágyódását (escapism) eleinte trópusi berendezésű bárok és fűszeres koktélok szolgálták ki, azonban a mozgalom nagyobbra nőtt. A főleg polinéz ihletésű tiki megjelent az építészetben, az öltözködésben és a zenében is. Bambusz válaszfalak, strandokról gyűjtött díszek és változatos méretű, faragott tiki figurák szolgáltatták a hangulatot. A polinéz szigetvilág kultúrájának nem tett nagy szívességet a tiki, így kár bármilyen vallási vagy maori nyelvi analógiákat keresni. Az amerikai szórakoztatóipar könnyűszerrel forgatta ki a trópusi kultúrát. Mai, túlságosan is PC világunkban a korai tiki bárok és események egyes elemei határesetesek lennének..
Amit hawaii ingként ismerünk, azt is a tikinek köszönhetjük. A tarka, egzotikus, gyakran távol keleti mintájú ingek és ruhák közkedveltek voltak. Összejöveteleken igyekezett mindenki extravagánsan kinézni. Komoly pénzekért cseréltek gazdát a valóban igényesen elkészített ruhadarabok.
Társadalmi mozgalom is lett a tiki. A tiki fanatikusok (tikiphile) házibulikat, később nagyobb rendezvényeket, majd konferenciákat is tartottak. Otto von Stroheim, aki említésre méltó házigazdája volt több tiki partynak is, saját tiki magazint is adott ki. Ezek a rendezvények lendítették fel a kicsit nehezen befogadható exotica zenét, ami a hangját adta a polinéz popnak.
A másolás és kiszakadás olyan jól sikerült, hogy az amerikaiak egészen kicsavart elképzelésekkel érkeztek meg később a trópusokra. Miután Hawaii csatlakozott az USÁ-hoz és könnyebb lett az utazás, az amerikai turisták elkezdték lázasan keresni a tiki figurákat és Mai Tai-okat. Szembesülhettek volna azzal, hogy a tiki tulajdonképpen Amerikai elképzelése vagy fantáziája egy hamis polinéz romantikáról. De az ember ennél leleményesebb és mohóbb. Donn Beach majd sokan mások is elkezdték exportálni a trópusokat a trópusokra. Megjelentek a polinéz stílusú hotelek, bárok, éttermek és események a vendégeknek. Hawaiit lassan a kontinentális Amerika elképzeléseihez igazították.
A modern tiki bár
A hetvenes években az érdeklődés visszaesése, a közízlés változása és az olcsó, gyenge minőségű alapanyagok padlóra küldték a tikit. Egészen a kétezres évek craft koktél forradalmáig pihengetett, mint Csipkerózsika. Beachbum Berry munkássága, a friss alapanyagok utáni kereslet növekedése és a kézműves koktélkészítés új életet leheltek az egzotikus koktélokba. Vannak még fanatikus rajongók, de az exotica, a hawaii ing és a polinéz építészet már nem hódít akkora lendülettel. Nagy számban elérhetőek tikivel foglalkozó online felületek, és találkozók, tiki- és koktélkonferenciák is akadnak még. Elsősorban azonban bárokban vagy a kanapéról, könyvekből ismerkedhetsz a tikivel. Kevéske tiki bár tartja a frontot. Amerikában akad, amelyik több, mint 50 éve töretlenül. Egyelőre akad még a legtöbb nagyvárosban néhány hely, ahol rendes Zombie-t kapsz és nem néznek furcsán, amikor egy Jet Pilotot kérsz.
Az Egyesült Államokon kívülre ma sem gyűrűzik jobban a tiki, mint fénykorában. Európában vannak neves bárok és bártenderek, de mozgalomnak nem nevezném. Nekünk is van ismert tiki bartenderünk, aki nem más, mint Muráth “Sergio” Gergő.
Szenvedélyes gyűjtők egyre szűkülő kínálatból válogathatnak. Színes, vicces és ijesztő tiki bögréket még könnyebb szerezni, de komoly kézműves tiki dekorációt nem sokan árulnak. Letűnt kor darabjai. Igazán vagány gyűjtemények a publikus bárokkal vetekedő magán tiki bárok. Megér egy guglizást, hogy meglásd, milyen fantasztikus és egzotikus bárokat tudnak varázsolni egy pincéből.
Kisebb könyvtárat lehet megtölteni könyvekkel a tikiről és a polinéz popról. Sok az érdekes olvasmány, szórakoztató történetekkel és természetesen rengeteg recepttel. Ha nem szakdolgozatot akarsz írni a témából, akkor érdemes az első elérhető könyvet felkapnod és átlapoznod, hogy jobban megértsd a tiki kultúra szellemiségét. Levezetésképp pedig kipróbálhatsz egy szimpatikus receptet. Vigyázz, Zombie-ból Donn Beach is csak kettőt engedett vendégenként!