Nincs még egy olyan koktélsztori, mint a tiki. Rummal és egzotikus koktélokkal kezdődött, végül korstílussá nőtte ki magát. A polinéz trópusok meghódították az Egyesült Államokat a huszadik században. Az álpolinéz idill a bárokból indulva átjárta a képzőművészeteket, a zenét, a tévét és az építészetet is. Tiki istenek szobrai álltak éttermekben, bowling pályákon és otthonokban. Az exotica lágy káosza töltötte meg a hangszórókat. Az őrület 1934-től, Donn Beach első hollywoodi koktéljaitól nagyjából 40 évig tartott. Az átalakuló italkultúra, a jellegtelen vodka felfutása, valamint az egzotikus koktélok alapanyagainak minőségromlása lassan megásták a tiki sírját. A hippi korszak drogok iránti éhsége túlszárnyalta az alkohol iránti vágyat. Több évtizedes kényszerpihenő következett a tiki számára. Tiki bárok százai zártak be, csupán néhányan tudtak túlélni.
A kétezres évek kézműves koktél forradalma új életet rázott a tikibe is. A máig tartó tiki revival többszörösen díjazott képviselője a Smuggler’s Cove. Lassú átállás után a stílus nagykövete lett Martin Cate, a bár tulajdonosa. Cate a bár és saját történetét részletesen leírja könyvében, érdemes tehát felütni egy pohárka rum társaságában.
A Smuggler’s Cove tiki rajongók zarándokhelye San Franciscóban, így különös megtiszteltetés volt számomra, hogy Martin és felesége, Rebecca személyesen fogadtak. Beszélgettünk néhány rum mellett, megkóstoltam az egyetlen titkos receptű koktéljukat és magamba szívhattam az itthon szinte ismeretlen, eredeti tiki vibe-ot.
Menekülés a valóságból
Simán elsétálsz a Gough street-en anélkül, hogy észrevennéd a Smuggler’s Cove-ot. Nincs kint neon, se tiki szobrok, se fűszoknyás hostessek: a varázslat az egyszerű, fekete ajtón túl kezdődik. A bárnak nincsenek ablakai, ahogy az első tiki bároknak sem voltak. Ez erősíti a kiszakadást a hétkökznapokból, elrejtve az utca szürke valóságát a vendégek elől. A bár három szintes, roskadásig pakolva polinéz csecsebecsékkel, sugározva az trópusi életérzést. Flotsam and jetsam, ahogy az igazi tikiphile nevezi. Színes lámpások tompa fényénél kortyolgatja italait a szellősen ülő keddi közönség. Tarka hawaii ingek mindenhol, nem csak a tulajon és a bartenderen. Alkalmanként harang kondulása akasztja meg a morajlást. Ezzel jelzi a felső bár az alsónak, hogy Hot buttered rum-ot rendeltek. Felberreg a trópusi koktélokhoz elengedhetetlen drink mixer, és végre értelmet nyer a Martin könyvében gyakran alkalmazott flash blend instrukció.
Szorongatom a rumjaimat és először a házigazdával beszélgetek, majd egy magyar származású amerikai családdal, végül a pult mellett Timmyvel, a batenderrel. A félhomály, a nehéz levegő és a rum kölcsönözte mámor mind marasztalnak és teljesen elfeledtetik velem az időt. Ahogy én csúszok szét, a beszélgetések pedig össze, fel sem tűnik, hogy bő 3 órája vagyok a bár (kivételesen) legegzotikusabb vendége. Az escapeism működik, a műdzsungel részének érzem magam és nem áll szándékomban távozni.
Tiki- és rumbár
A Smuggler’s Cove rumlapja befogadhatatlanul hosszú. 1200-nál is több rum van egy kisebb könyvben felsorolva. Martin koktéljai alapjára, a rumra is nagy figyelmet fordít. Minden is megkóstolható, a pár dolláros rumtól a több száz vagy akár több ezer dollárosig. A házigazda segítsége nélkül elvesztem volna. Nem csak ért a rumhoz, több kiadásban is közreműködött. Érti és tiszteli a rum múltját és hagyományát, valamint aktívan dolgozik azon, hogy vendégei idővel jól képzett rumfejek lehessenek.
Bevezetésképp a Chairman’s Reserve Master’s Selection legelső tételét, a Martin Cate Edition-t kóstoltuk meg. Ez John Dore pot still párlat az SLD-től, 1998-ból. 6 év ex-bourbon hordós érlelés után hordóerősen palackozták. Sűrű, nehéz párlat. Gumis piszkosság keveredik benne édes melasszal. Fiji piszkosabb rumjaira emlékeztet. Nem végtelenül komplex, de jól kiegyensúlyozott. Nagyon jól sikerült SLD rum, meggyőző első tétele az azóta népszerű Master’s Selection sorozatnak.
Újabb “saját” tétel következik. Folytatjuk a Smuggler’s Cove-féle Copalli Barrell Select palackozással. Belize rumjairól általában a Travellers melaszos párlatai juthatnak eszedbe. Ezt a berögződést oldja a Copalli cukornádlé alapú rumjaival. Ehhez a kiadáshoz Martin félévente kóstolta a Copalli hordómintáit, amíg meg nem felelt neki az ízvilág. Az eredmény egy kb. 4 és fél éves, 64% alkoholtartalmú organic ízbomba, cukornádléből és esővízből. Jellege erősen érlelt agricole-os. Ízeit vegetális jegyek, lakritz és fanyar tannin dominálják. Szokatlanul növényes és karakteres párlat Belize-ből, amit a hazai polcokon is szívesen látnék.
Szóba kerül a Montanya rumokat megalkotó Karen Hoskin és csapatának munkássága, így rögtön a kezünkbe is kerül egy kóstoló a Montanya egyik érlelt tételéből. Az amerikai cukornádméz alapú rumnak egészen nyers és növényes az ízvilága, sokkal inkább emlékeztetve a cukornádlé alapú rumokra. Nagyon tetszik, hogy bármilyen rumról is esik szó, rögtön van belőle kóstoló. Így nagyon jó a rumokról beszélgetni.
A rumos vonalat végül szaglászással zárom. Nincs tiki Mai-Tai nélkül, Mai Tai pedig rum nélkül. Donn Beach a legendás koktélt a Wray and Nephew 17 éves rumjából készítette. Martinnak nem a kihalt legendából, hanem annak 20 éves nagy testvéréből lapul a fiókban egy palackja. Az illata mámorítóan jamaikai, azonnal érhető, hogy miért ilyesmi lett a Mai Tai alapja. A kóstolást kivételesen kihagyom, kicsit húzós a történelemóra 1200 dollárért unciánként.
Rumbustion Society
A rum iránti elköteleződést a Smuggler’s Cove közönsége a bár iránti elköteleződéssel hálálja meg. A Rumbustion Society Martin jól felépített rumklubja. A klub tagjai több szintet is elérhetnek, ami a tanuláson és a sikeres vizsgákon túl komoly kóstolási munkát is jelent. Az előre haladással bögrék és klubkalap ütheti a tagok markát, valamint privát rendezvényekre is bejutnak a klub legmagasabb rangját elérve. Ez utóbbihoz 200 különböző rumon kell túl lenni, amit természetesen mind a Smuggler’s Cove-ban kell elfogyasztani. Annak ellenére, hogy ez a klubtagság csúcsa, a törzsközönség máig nem állt meg.
Ahogy Donn Beach éttermeiben kiemelt figyelmet és egyéni evőpálcikákat vagy névtáblákat kaptak a törzsvendégek, úgy a Cove-ban is van dicsőségfal. A tagok névtáblát kaphatnak , ami az általuk kóstolt mennyiséget és rangjukat is jelzi. A legvagányabb tábla jelenleg 2000 különböző megkóstolt rumot mutat. Martin elmondása szerint a bár megnyitása óta nagyjából 3000 féle rum járt már a polcon, ami azt mutatja, hogy igazán lojális vendég, aki ennek a kétharmadát megkóstolta.
Titkos recept
Számtalan változatos eredetű koktél közül választhatsz az itallapról, a tiki különböző korszakaiból. Zavarba ejtően sok a klasszikus és az újragondolt koktél. A Daiquiri és a Mai Tai szokott a próba koktélom lenni, hogy lássam, értik és érzik -e a balanszot az adott helyen. A Smuggler’s-ben ezt elengedem, mert egyrészt bízom bennük, másrészt a korábban kóstolt rumok eléggé megforgatták a széket alattam, így nincs kapacitásom egynél több koktélra.
Donn Beach nem árulta el még saját bártenderei többségének sem, hogy mi van a koktéljaiban. A receptek titkosak voltak, akadályozva így ellopásukat, de a kétezres évek revival folyamatát is, tekintve, hogy fel kellett törni a koktélok kódjait. Míg Trader Vic sok koktél receptjét kiadta saját könyveiben, Donn Beach sosem tette ezt meg.
Az itallap nagy része elérhető a Smuggler’s Cove könyvben is, kivéve egy italt. Donn hagyományát és paranoiáját követi a Smuggler’s Rum Barrel, amely receptjének egy része bizony titkos. Mivel az oly sokszor említett könyvben is ki vannak takarva a koktél hozzávalói, egyértelmű, hogy ezt kell megkóstolnom. Röviden felberreg a mixer, és villámgyorsan egy orchideával és egyedi keverőpálcával díszített talpas pohár várja a sorsát előttem. A gyümölcsös, fűszeres és kimondottan erős koktél alapanyagai közül a “SMUG” címkéjűről még a bartender, Timmy sem tudja, hogy mi az. Műszak elején kézhez kapja készen. A receptet nem, csak az adagolást ismeri.
Kissé ingerlő a helyzet számomra, tekintve, hogy szabadidős rum- és tiki felfedező vagyok. Erősen internetfüggő rumfejként különösen fura, hogy nem jutok hozzá egy recepthez, de ez is része a tiki romantikájának. A trópusi életérzést és a koktélok körüli rituálét csak hitelesebbé teszi egy kis misztérium.
Ma már talán kevésbé indokolt egy bárban bújkálni a hétköznapok elől, de a Smuggler’s Cove ideális hely, ha mégis szükség lenne rá. A dekoráció, a hangulat és az italok odaláncolnak az asztalhoz. Sokkal jobban esik hátradőlni a műdzsungelben, kérni még egy italt és fejben elmenekülni minden elől, mint kimatekozni a borravalót és hazaszédelegni az éjszakában.