Az El Dorado Enmore 1993 a guyanai rum átalakulásának hátramaradt tanúja, de bátrabban akár mérföldkövének is nevezhetném. Guyana rumjai nagyban köszönhetik máig töretlen népszerűségüket Luca Garganonak, ezért érdemes róluk együtt beszélni.
A DDL az első lepárlók közt volt a kilencvenes években, akik saját márkás rumot kezdtek el forgalmazni, elszakadva a köztes szereplőktől, mint a blenderek vagy kereskedők. Történelmi jelentőségű és igazán különleges lepárló berendezéseikből csodálatos párlatok csepegtek. A prémium, sipping és single rumok ekkor meg csak járni tanultak, így ezek a csodálatos párlatok az El Dorado alap sorozataként, blendekben jelentek meg. Ezek a mai napig, igaz kissé megújult formában, de elérhetőek. Ízletesek, könnyen ihatóak és nem kiemelkedően erősek.
A kétezres években több teret nyert magának a rum a prémium párlatok között. Ehhez járult hozzá Luca Gargano nyughatatlansága és kíváncsisága. Válogatott demerara rumos hordókhoz jutott a DDL-től, amiket a Velier forgalmazott. Meg akarta mutatni a guyanai rum valódi arcát különböző single still palackozásaival. Ezek igazi ritkaságok voltak rég bezárt lepárlókból vagy azok megmaradt, ikonikus lepárló berendezéseiből. Igazi szépségüket az adta, hogy Luca ezeket hordóerősen kínálta, kizárólag trópusi érleléssel.
A Velier demerara rumok új világot mutattak meg a rumfejeknek és más a párlatokat kedvelőknek. A rum Luca, és később Richard Seale tiszta és őszinte megközelítésének a mintapéldái ezek. Különlegesek, erősek, de megfizethetőek voltak. Ez az együttműködés Luca és a DDL között mindkét fél hitelét megalapozta a rum világában.
A fordulat 2015-ben állt be, amikor a DDL élére új ügyvezető (Komal Samaroo) került. Samaroo úgy látta, hogy a lepárló maga kell irányítsa saját és rumjai sorsát, és felbontotta az együttműködést Lucával. 2015 óta tehát nincsenek és már nem is lesznek új, Velier-féle demerara palackozások. Nem váltak el haragban, Luca megtiszteltetésnek érezte, hogy az előző 15 évben építhette a guyanai rumok imidzsét.
A rumfejek persze ki voltak éhezve a különleges rumokra, tehát a lepárlónak szállítania kellett. 2007-ben adtak ki három single cask kiadást, de azóta átalakult a rum piaca: 40%-os rummal már nem szakíthatott nagyot a DDL. 2016-ban adták ki a Rare Collection első körét. A lepárlót fémjelező három fa lepárlóberendezés single still párlatait adták ki, hosszan érlelve, hordóerősséggel. Ebben az első körben jelent meg az El Dorado Enmore 1993 egy Port Mourant és egy Versailles kiadással együtt.
Az Enmore a DDL fából készült lepárló oszlopa, ami korábban a vele azonos nevű lepárlóban működött. A mai kóstoló még eredeti Enmore rumnak mondható: a lepárlót csak 1995-ben zárták be, a berendezés pedig 2000-ben került a DDL-hez. Az érlelést már a DDL fejezte be. A palackba melasz alapú, single still rum (EHP marque) került, ami 22 évet pihent ex-bourbon hordókban. 56,5% ABV-vel palackozták, ezt emeli ki a palackon a full proof megjegyzés. Az Enmore párlatok íze hasonlóan jellegzetes és jól felismerhető, akárcsak a másik két fa lepárló berendezés párlatai.
Az Enmore 1993 pohárba töltve mély, vöröses rézszínű. Testes, olajos, szép filmet képez a poháron.
Az illata még szellőztetés után is csípősen nyit. Erőteljes, szúrós az első néhány szippantás. Ezután végre kiszabadulnak a rum és a hordó aromái is a pohárból. Édeskés, karamellás és vaníliás rumillat az első, ami meglegyint. Fás és enyhén fűszeres, ami szárított gyümölcsökkel keveredik. Melasz keserédességéből bontakozik ki egy kis mentás csípősség. Bőrösség üt át végül a szeszességen, ami még mindig kitart az illatban. Az alkohol még 22 év érlelés után is erősen jelen van.
Az íze nekem valahol a csodálatos és kiemelkedő metszetében van. Elkortyolgatnám bármikor. Erős, komplex és karakteres. Édeskésen nyit vaníliával, karamellel és csokoládéval. A sütis fűszerek mellé társul borsos pikánsság és fás hordóíz. Kellemesen végig melegíti a nyelőcsövem, de nem éget. Az erős alkoholos beütés, ami sokáig benne volt az illatban, teljesen eltűnik az ízéből. Bőr és dohány aromái kerekítik le az Enmore 1993 ízét. Az édes összkép ellenére elegáns, hosszan érlelt rumról van szó. A nehéz, édes ízeket jól tartja kordában a hordó fűszeressége.
A lecsengése hosszú és melengető. Megmarad a kicsit mézes édesség a számban, karamellel és vaníliával, valamint érezhető marad a fás-hordós íz is a háttérben.
Luca nagy ráérzett rumrajongók ízlésére az üzletre demerara palackozásaival. Felépített egy szolid brandet és keresletet teremtett valamire, amire korábban nem volt. Megmutatta a demerara rum változatosságát a különböző lepárlók rumjai által és beljebb tessékelte a rumot a prémium, kortyolgatós, sőt befektetésnek is megfelelő párlatok közé. Magasra tette a lécet.
Ezt kellett a DDL legalább megugorja az új kiadásokkal. A maguk idejében kicsit drágák voltak, de a vélemények alapján nem okoztak csalódást. Ma már ezek is gyűjtői palackok, még ha nem is olyan kelendőek, mint az eredeti Velier full proof rumok. A kóstolt Enmore 1993 pazar rum, ami a mögötte húzódó történelem óra nélkül is tökéletes szórakozást nyújt. A DDL sikeresen levizsgázott vele full proof rumból. Nem fogom visszautasítani, ha legközelebb megkínálsz vele.
Értékelés: 100/86