A transzparenciára, a mércéről leugró észterszintekre és a bomba ízekre éhes rumfejek között a spanyol hagyományú rumok kissé háttérbe szorulnak manapság. Ezt erősíti a spanyol jellegű rumok általános könnyedsége, de a rengeteg tévedés, tudatlanság és hibás feltételezés is, ami ezeket a rumokat körüllengi. Sajnos sok előítéletnek alapja is van, de ennek ellenére nem kell a spanyol rumokat leírni.
Ezek a rumok általában könnyűek, sokszor magas alkoholfokkal, már-már semlegesre vannak lepárolva. Az ízek nagy részét a hordós érlelés adja, így az ebben a stílusban dolgozó lepárlók vagy forgalmazók bizony nagyon is érthetnek a hordós érleléshez. Valóban sok azonban a csúsztatás és sumákolás a spanyol rumok körül. Gyakran édesítettek vagy fűszerezettek, valamint eredetük sem mindig tisztázott. A trinidadi Angostura korábban be is került a hírekbe azzal, hogy külföldről vásárolt rumot palackoztak sajátként. Ezzel nem is lenne baj, ha őszintén megosztanák a fogyasztóval. Utóbbi esetben pedig a hatóságokkal is..
A Dominikai Köztársaság rumjai sem kivételek, a spektrum mindkét végére vannak példák itt. Lepárlást nem végző forgalmazók, mint az Oliver y Oliver más országok rumjait vásárolják meg, érlelik és forgalmazzák, míg a Brugal lepárló egy igazi helyi kötődésű, családi sikersztori. A Brugal, ha a dominikai márkákat nézzük, akkor a három ‘B’ egyike (Barceló, Bermudez, Brugal). Ezek az ország legismertebb márkái. Viszonylag elterjedtek, de kevés ajánlást és kóstolót látok róluk. Nem tudnak egyszerűen kiszakadni a kontextusból.
A Brugalt 1888-ban alapította Andrés Brugal. Először Kubában próbált szerencsét és ismerkedett meg a rumlepárlással. Később Dominikára költözött a jobb üzlet reményében. Itt nyitotta meg lepárlóját. Egészen 1920-ig csak friss rummal kereskedett, és csak ettől az évtől kezdett érlelt párlatokat forgalmazni. Ez lett mára hagyomány és szakértelem a családban, amit már az ötödik generáció maestro ronero és ronera képvisel.
A Dominikai Köztársaságban a cukornád eléggé elterjedt, így bőséges alapanyagot ad a melasz és cukornádlé alapú rumoknak egyaránt. Kolumbusz Kristóf már első utazása során megpróbálta a cukornádat meghonosítani a szigeten. A sok évszázados helyi cukornád hagyományra épít a Brugal. Dominikán összesen két lepárló van, ebből az egyik a Brugal, aki saját felhasználásra, illetve értékesítésre készít rumot. A másik az Alcoholes Finos Dominicanos, amelyik tulajdonképpen mindenki más ellátója a szigeten.
A Brugalnál rövid, 40 óra körüli erjesztés után, a 9-10% körüli cefréből két, többoszlopos lepárlóban készítik a párlatokat. Ezekből 95% alkoholtartalmú rum csepeg ki, ami elég közel áll már a semleges szeszhez. Így lehet, hogy a rumjuk ízének 85%-át a hordó és az érlelés adja (a Brugal saját állítása szerint). Egyértelmű, hogy erős hordó programra van szükségük, ami az érlelést lehetővé teszi.
Érlelésre amerikai tölgy (ex-bourbon) és spanyol tölgy (ex-sherry) hordókat használnak. A márka 2008 óta az Erdington csoport tagja. A csoport több skót whisky márka tulajdonosa, így a sherry hordó ellátás biztosított. Az angyalok jussa viszonylag magas, mégsem jellemző a lepárlóra az üresedő hordók konszolidációja.
A Brugal 1888 Doblemente Anejo a lepárló állandó kiadásainak a csúcsa. 2010-ben került a polcokra, a neve pedig a lepárló alapításának éve előtt tiszteleg. A palackban 5 és 14 év közötti melasz alapú, oszlopban lepárolt rumok vannak. Ez a kiadás kettős érlelést kap. Először akár 8 évet is tölt a rum amerikai ex-bourbon hordókban, és ezután akár 6 évre spanyol ex-sherry hordókba kerül. A hálós díszítés a palackon már 1940 óta a Brugal rumok védjegye.
A kiadás kormeghatározása adhat okot némi kétkedésre. Mi, rumfejek ugye jobban szeretjük, ha kertelés helyett a legfiatalabb párlat kora van az üvegen, a transzparencia kedvéért. Hasonlóan elnagyolt egyébként az MGXO kormeghatározása is, mégis sokak kedvence. Nem is érdemes, szerintem, a párlat korán rugózni, ha ízlik. Ha nem tudod eldönteni, hogy drága 5 éves vagy olcsó 14 éves rumot vettél, nyugtasd magad az utóbbival.
A Brugal 1888 más spanyol rumokhoz hasonlóan 40% alkoholtartalommal kerül a palackba. Az üveg elegáns, letisztult hála a rum mahagóni színéhez tökéletesen passzoló arany feliratnak, illetve a hatalmas viaszos dugónak.
Kitöltve a Brugal 1888 sötétbarna, mahagóniba hajló. Elég vékony, alig ragad meg a pohár falán.
Az illata erősen hordó vezette, a párlat jegyei a háttérbe szorulnak. Első illatolásra kicsit szúrós, alkoholos, pedig az alkoholfoka alapján nem erre számítottam. Melegséget és komplexitást sugall. Kellemesen fanyar tölgyes és bőrös. Ezt édeskés vanília, majd enyhe trópusi gyümölcs és barack váltja. Az édes és fanyar váltakozása végül a melasz aromáiban csúcsosodik ki, ami mindkét illatvilágot magába foglalja. Összességében az illata mégiscsak száraz, az édes-vaníliás gyümölcsösség eléggé törékeny a hordó nehezebb aromái mellett. Belépő érlelt rumnak és a hozzá társuló aromák megismerésére tökéletes.
Az íze kicsit haloványabb, mint az illata. Csak a szaglás alapján nagyobb ízeket, több bonyolultságot vártam. A hordó ízeiből sokkal jobban érezhető most az édesség: vanília, nagyi sütis fűszerei, kandírozott gyümölcsök egyvelege. Érzem a tölgyes fanyarságot és a bőr ízét. Domináns a melasz íze, de kisebb a kilengése édes és fanyar között, mint az illatában. Az összkép sokkal édesebb, mint az illat esetében: a sherry hordó egyértelműen tetten érhető.
A lecsengése viszonylag rövid, meleg, vaníliás és a legvége tölgyesen fanyar. Nem életem rumja, de jó benyomás marad utána.
A Brugal 1888 egy elég erős spanyol játékos a mezőnyben. A háttere tisztázott és nincs tele más spanyol jellegű rumokra jellemző visszásságokkal. Az íze kerek, meleg és eléggé rendben van. Az alkoholtartalma sajnos alacsony és a higítás az ízén és állagán is érezhető, mégis szolid belépő az érlelt rumok világába. Hozza a szükséges aromákat és komplexitást. Nem túlságosan édes: a gyártó nem is beszél hozzáadott cukorról, igaz, általában az se teszi, aki édesít. Könnyen iható és jól megközelíthető. Egy kicsit több kraft hiányzik nekem belőle. Nem kell, hogy szétszedje a számat az alkohol, de egy kicsit ha harapna, az nem lenne baj.
Jó kortyolgatós rum, és keverni is jól lehet belőle. Cold brew kávéba öntve, egy csík narancshéjjal pazar ízélmény. Rá lehet kapni.
Számomra az ára az egyetlen nagy baja a Brugal 1888-nak. 16-17 ezer forintért nem rossz vétel, de nem is része az élmezőnynek. Én a karakteresebb, erősebb rumokat szeretem, így ezért az árért biztosan valami nehezebbet keresnék. Ha szembe jön, mindenképp érdemes megkóstolnod, mert a spanyol rumok között kiemelkedő ízével és tisztaságával.A megfelelő pályára állít, ha jóféle belépő szintű érlelt rumot keresel.
Értékelés: 100/73