A Karib-térség leghányatottabb sorsú országa minden bizonnyal Haiti. Saját függetlenedése óta nem tud a félsziget talpra állni sem gazdaságilag, sem politikailag. Ebben a bizonytalan környezetben tud a Barbancourt 160 éve töretlenül világklasszis rumot készíteni. A kitartás és céltudatosság jelképe lehet a márka, amelynek csúcsterméke a Barbancourt 15 Réserve du Domaine.
Az elmúlt évtized a kézműves, kistermelői párlatokról szólt Haitin és az internet rumos bugyraiban. Azonban a Velier által promotált, bizzarrabb ízvilágú clairinek, illetve helyi klérenek mellett rum is készül a szigeten, ami szelídebb oldalát mutatja meg a haiti cukornádpárlatoknak. A Barbancourt elődjét 1862-ben alapította Dupré és Labbé Barbancourt. A források nem túl megbízhatóak, de valamikor kettévált a családi vállalkozás: Dupré vonala lett a mai Société du Rhum Barbancourt, míg Labbé vonala a mai Berling S.A., akinek közreműködésével jelennek meg a Velier haiti palackozásai.
Dupré halála után felesége családja, a Gardère-ek vették át a céget, és üzemeltetik a mai napig. 2017 és 2020 között a cégen belül is komoly csatározások folytak a CEO szerepéért. Végül Daphné Gardère szerezte meg apja üresen maradt vezetői székét, majd kivásárolta a többi a családtagot részvényeikből biztosítva a helyét.
Nagy fellendülést a lepárló 1949-es költözése hozott. Áthelyezték a cukornádmezők közé és növelték a termelést, hogy exportképes legyen. Domaine d’Étoile néven kezdte meg működését az 1950-es évek elején. A gazdasági export mellett a kulturális exportja is jelentős a Barbancourtnak. A félsziget legismertebb rum márkája, ami a jamaikai Wray and Nephew Overproof-hoz hasonlóan jelen van a haiti családok hétköznapjaiban. Hírét külföldre is magukkal viszik: ez az ő hazai párlatuk, erre büszkék. A Barbancourt tulajdonképpen “a haiti rum”, a független palackozók hosszan érlelt haiti kiadásai is mind innen származnak.
Haiti a Dominikai Köztársasággal osztozik egy szigeten, rum készítésük mégis két teljesen eltérő irányba indult. Míg Dominika rumjai inkább a spanyol hagyományt követik, addig Haitin a frissen préselt cukornádléből vagy szirupból készített rumok a jellemzők, az agricole jelleg dominál. A Barbancourtnál is ezt használják alapanyagként a kezdetek óta.
Dupré és Labbé a francia konyak lepárlás tudásanyagát és berendezéseit hozták magukkal. Cukornádlére cserélték a szőlőt; a cél a konyakhoz hasonló tiszta, elegáns rum lepárlása volt. A hagyományos rézüstöket csak 1990-ben cserélték háromoszlopos lepárló berendezésre. A párlat karaktere így változott ugyan, de a mai napig előkerül a konyak mint viszonyítási alap. A Barbancourt támogatója a helyi közösségeknek: közel 1000 helyi vállalkozótól biztosítják cukornád szükségletük 90 százalékát. A maradékot maguk termesztik.
A Barbancourt 15 a márka felső polcos tétele. 1960 óta kapható, előtte csak a tulajdonos család élvezhette ezt a tételt. Évente limitált kiadásként jelenik meg a hivatalos honlap szerint, de a palack erről nem árulkodik. 15 évet tölt francia limuzintölgy hordókban, majd 43% alkohollal kerül palackba. A lepárló profilja a könnyen megközelíthető és jól iható párlat, amivel a visszafogott ABV összhangban van. Magasabb alkoholfokú Barbancourt rumot független palackozóktól tudsz kóstolni.
Az én mintám ismét az Excellence Rhum ampullájában érkezett. Az eredeti csomagolás azonban elegáns, aranyozott címkés palack, tarka díszdobozban. A márka logója a mezőgazdaság istennőjét ábrázolja, cukornád pálcájával a kezében, háttérben a Domaine d’Étoile-t jelképező csillaggal. A cukornád földeket vigyázza és a monda szerint a talaj termékenységét is befolyásolni tudja.
Pohárba töltve fakó aranyszínű a Barbancourt 15. Meglepően halovány szín ez egy 15 éves rumtól. Az oszlopos lepárlás miatt elég vékony, a pohár falán alig hagy nyomot.
Az illata lágy, visszafogott. Első szaglásra akár melaszos rum is lehetne. Keserédes melaszosság oldódik vanília, karamell és fahéj édes, fűszeres egyvelegében. Bújkál egy kis fásság is benne, de nem rontja el az egyensúlyt. Gyenge növényességet érzek esetenként, de alig árulkodik az illatban valami a nádlé alapról. Semmi csapongás: nagyon sima, selymes rum, aminek jól összeértek az aromái. Illat alapján annyira nincs messze ez a rum a sziget másik felén készült, spanyol rumoktól.
Ízében nem hoz nagy meglepetést, de több élet van benne, mint az illatából következtettem volna. Elegánsan száraz, melaszosan kesernyés. A nádlé földes, növényes, esetenként fémes ízjegyei teljesen hiányoznak belőle. Szárított gyümölcsök édessége kergeti a hordó fűszereit és a kezdeti fanyarságot. A balansz még mindig rendben van, de érezni az alacsonyra kalibrált alkoholfokot. Nem csak ránézésre, érzetre és ízre is híg a párlat.
A lecsengése viszonylag rövid, de kellemesen melengető. Tölgyes fanyarság és vanília maradnak meg a számban, minden más íz hamar elillan.
Nagyon sima lett a Barbancourt 15. A sokat emlegetett konyak nekem nem köszönt vissza sem ízében, sem jellegében. Az agricole jelleget alaposan elsimította a hordó: fűszeres jegyei a hangsúlyosak, mellőzve minden vadságot és bizarrságot, amit a cukornádlé alap adhat. Haiti clairin-jei mellett meglepő ez a visszafogottság és simaság, így azonban minden szinten jól ki tudja szolgálni a rumrajongókat. Az ismerkedőknek nem kell félniük ettől az idomított vadtól, a haladóknak pedig laza levezető egy füstölt sonka illatú Le Rocher után. Francia hagyományú szigettől furcsa, hogy egy ilyen szolid, melaszos ízvilágú rum legyen a nemzeti kincs, de kontextusból kicsit kiragadva egy barátságos, mindenki által szerethető párlatot kapunk.
Értékelés: 100/73