Valószínűleg nem kell bemutatnom neked sem Luca Garganót, sem a Caronit, ha már ide tévedtél a blogra. Ennek ellenére megérdemel az öreg rumevangelista ceruzája egy kiadós polírozást magyar nyelven is. Luca nélkül lassan indult volna be Európa-szerte a prémium rumok szekere, és ki tudja, hogy az ő elhivatottsága és kíváncsisága nélkül lett volna-e valaha ekkora hype a Caroni rumok körül.
Az átlagos európai rumnerd karrierjének egészen biztosan valamilyen Caroni palackozás a csúcsa, amihez bizony fel kell dolgoznia magát tapasztalatban és anyagiak terén egyaránt. Nem Luca látott először Caroni terméket az öreg kontinensen, a Scheer már a kilencvenes években is tartályszám vásárolta a trinidadi rumokat blendelésre. Gargano volt azonban az első, aki prémium rumként kezdte el árusítani. Előtte, kis túlzással, a kutyát sem érdekelte a Caroni. A szokatlan, piszkos ízjegyek nem vonzották be a könnyű, spanyol rumon nevelkedett párlatozókat.
Luca is már csak a lepárló bezárása után botlott bele a több ezer hordós készletbe, Ed Hamilton (őt tegyük félre egy későbbi bejegyzésre) könyve alapján. A Velier demerara rumok sikere megmutatta, hogy van érdeklődés a különleges tételek iránt is, így Luca több hullámban tetemes összeget ruházott be a Caroni rumjaiba. Kiemelt vásárlója lett az Angosturának, aki a Caroni maradékok őrzője volt. Még ha nem is nála kötött ki a legnagyobb készlet, az általa vezetett posztumusz marketinghadjárat a csillagok közé repítette a bezárt lepárló hírnevét.
Első palackozásai 20-30 euróért kerültek kizárólag az olasz polcokra és igen nehezen találtak gazdára. Később a La Maison du Whisky segítségével felpörgött az értékesítés. Luca eleinte a nyolcvanas évek tételeire fókuszált, majd kis kitérőkkel a fiatalabb évjáratokba is belekóstolt. Mára már rengeteg kipörgött a készletekből, és egy igazán jó Caroni ára több ezer euróra is rúghat. Az érdeklődő rumfejek még hozzájuthatnak kedvezőbb árú tételekhez, valamint a bottle split is jó megoldás arra, hogy ne vigye csődbe a családot egy palack beszerzése. A Main Rum Company is üldögél még Caroni hordókon, de a rumtörténet idővonalának ezt a végét minden egyes korttyal rövidebbre vágjuk.
A mai tétel 2000-ből, az utolsó ismert Caroni évjáratból származik. Erre a címke is felhívja a figyelmet: “from the last Trinidad molasses”. 12 hordó HTR-ből (heavy Trinidad rum) készült a 686 palackos blend. A csomagolás tévesen 1420-at ír. A kiszerelés az amúgy szokatlan magnum palack, ami másfél literes. A kiadás 15 éves, trópusi érlelésű, 60 százalékos gyengeségű, és a Millennium nevet kapta. Olvastam már jót és kevésbé jót is róla, de nekem az a véleményem, hogy rum viszonylatban a Caroni olyan, mint a szex: ha nem jó, még akkor is elég jó. Valóban nem hordóerős, single cask tétel, de ne legyünk mohók.
Kitöltve telten aranylik a Velier Caroni Millennium. Könnyű, oszlopos párlat, ami felejthető nyomot hagy csak a pohár falán.
Már első szimatra meglegyint az összetéveszthetetlen Caroni karakter. Enyhe füst és kínai Converse utánzatok tornatermi linóleummal keveredő szaga nyit. Első rumozóként valószínűleg megnézném, hogy nem a szerelőműhelyből kaptam-e fel valamit a rumos palack helyett. A piszkos, gumis aromák mögül piros gyümölcsök teltsége és a hordó aromái bújnak elő. Édes tölgyesség, vanília és dió lazítják fel a nehéz, kátrányos, olajos jelleget. Szellőzés után egész szépen helyre billen az egyensúly, végre érzem, hogy rumot szaglászok. A trinidadi rumok jellemző gyümölcsösségét pikáns mentol illata követi. Nehéz, karakteres rum, amit felkészülten kell fogadni.
Az ipari jellegű illatok után sokkal rumosabb az első korty, mint vártam. Nem csap arcon a műhelyszag, a piszkos aromák a korty végén ólálkodnak. Édes, csokis, enyhén fűszeres az ízvilága. A gyümölcs az illatokból rendesen elbújt, mégis van egyfajta friss ropogósság is a Millennium ízei közt. A korty végére persze előbújnak a sztárok, akiket a show eleje óta várunk: füst, gumi és kátrány minden mennyiségben, lájtos mentollal fellazítva, majd csípős borssal lezárva. Jóég, mennyire jó ez a rum! Gyönyörűen bele vannak csomagolva a klasszikus trinidadi jegyek az olajos rongyba. A címkén akár ijesztő is lehet, hogy “extra strong”, mégsem lóg ki a szeszesség sehol.
Lecsengése melengető, de nem elég hosszú. Bármeddig tudnék nyammogni rajta. Mentásan csípős, édesen hordós és olajosan piszkos.
Nem ittam még elég Caronit, hogy messzemenő következtetéseket vonhassak le a kóstoló után, de a Velier Caroni Millennium bizony fasza! Mindent érzek benne, amit a Caroniról hallani vagy olvasni lehet, és még többet. Piszkos ugyan, de nagyon rumos is mellé. Aromáiban tökéletes az egyensúly. Izgalmas rum, ami előtt tapasztalásképp érdemes végiginni az unalmasakat is. Azt mondják, hogy nem ez a Caroni tételek csúcsa. Ha ennél van még feljebb, akkor jöhetnek azok a kóstolók szép sorban, mert kezdésnek ez igencsak erős.
Értékelés: 100/92