Nehéz feladat megkésve belépni egy már pezsgő szcénába. Ugyanitt kiemelkedni még inkább. Jó ideje olvastam már tucatnyi rumblogot, mielőtt elhatároztam, hogy elindítom a Rumnagykövetet. Szinte mindenről írt már előttem a Lone Caner, a Fat Rum Pirate vagy a Rum Revelations, erősen megnehezítve a dolgom. Szinte mindenről… Felcsillant hát a szemem St. Kitts láttán a rumtermelő szigetek között. Alig írt valaki előttem a sziget rumjairól. Muszáj volt csőbe húzni magam a Sister Isles termékeivel.
St. Kitts szigetén 2006-ban őrölték le az utolsó adag cukornádat, majd lekapcsolták a villanyt a helyi cukoriparban. Se nád, se melasz, se helyi rum. Mégis, a Sister Isles, illetve forgalmazója, a The Haciendas Rhum Company büszkén hirdeti a helyben készült rumot. A marketing nem túl erős, de gyönyörű képet fest a helyi évszázados lepárlási hagyományról, ami egészen Kolumbuszig vezethető vissza. A trópusi érlelésű rumot innen Spanyolországba szállítják, ahol másodlagos, illetve harmadlagos boroshordós érlelést is kap. A karibi rumkészítés hagyományának házassága ez az európai borkultúrával, aminek a mai rhum az eredménye. Alig hangzik mesterkélten. A Haciendas egyébként madridi illetőségű palackozó, nem éppen prominens figurája a rumiparnak.
Valójában St. Kitts szigetén mindössze egy működő rumlepárló van (City Shine), valamint indulóban van az Old Road Rum, ami egyelőre barbadosi rumot palackoz. Egyikőjük sem elkövetője a Sister Isles alapszeszének. Van itt azonban a guyanai DDL-nek egy leányvállalata, melynek a kapcsolati email címe sisterisles.kn-re végződik. A weboldal hosszú ideje nem él már, de optimizmusra ad okot, hogy akár guyanai rumból is lehetnek a Sister Isles palackozások. Még a brand maga sem meri sehol leírni, hogy valóban St. Kitts szigetén készül a rum.
A hangzatos marketingen túl szinte semmilyen online lábnyoma nincs a márkának. Ha nem transzparenciára kiéhezett rumfej lennék, akkor hihetném, hogy a párlat minősége által simán eladja magát, és nincs szüksége internetes jelenlétre. Valószínű, hogy az egyetlen őszinte gondolat a történetben a rum spanyolországi, Hacienda Zorita-i érlelése. Minden más elérhető információ aggályos.
A Sister Isles palackok egyébként komolyak, elegáns megjelenésűek. Hogy pontosan mit rejtenek, azt nem tudni. Annyi biztos, hogy tartalmuk vegyes érlelésű, de kicsi az esélye, hogy St. Kitts ékkövei lennének. Mintáim az Excellence Rhum megszokott ampulláiban érkeztek.
Sister Isles Pedro Ximénez Cask Finish
Viszonylag kevés információ kering erről a tételről az interneten, de az nagyjából következetes. Melasz alapú rum, ami tripla érlelést kapott. Több, mint 6 évet töltött St. Kitts szigetén ex-bourbon hordókban, majd a spanyolországi Duero völgyben további 2-4 évre a Hacienda Zorita válogatott vörösboros hordóiba került. Ebből arra következtetek, hogy blendről beszélünk. Végül Montillában időzött 6 hónapig ex-Pedro Ximénez hordókban. 45% ABV-vel zárták palackba.
Minden leírás szerint sötét, teás színe kéne legyen, azonban félénken aranylik a párlat a poharamban. Vizesen híg, a pohár falán sajnos még mutatóban sem marad belőle.
Az illata nem túl izgalmas. Eléggé semleges párlatként csoroghatott ki valamilyen oszlopból. Erős a hordó hatása: fa és édes vanília dominálnak. Gyengécske kandírozott gyümölcs és még gyengébb melaszos fanyarság érződik rajta. Ha eleget szagolom csokoládé és dohány távoli képzete dereng fel előttem. Hosszabb szellőzés után a spanyol rumokra jellemző édes dió veszi át a vezető szerepet.
Ízében sokkal határozottabb, sőt meglepően kellemes, bár ezt a jelzőt nem szívesen használom, amióta egy általános iskolai pajtásom szülei felvilágosítottak, hogy a lábvíz, ami kellemes… Érzem az édes, boros jegyeket és a jellegzetes csokoládét. Vaníliás, kicsit karamellás. Egyértelműen a hordó vezeti az ízeket is. Kissé szúrós a vége, a szesz nem épült be teljesen a zamatokba.
Lecsengése közepesen hosszú. Szárazan indul, érinti a boroshordó fanyarkás ízét, majd diósan múlik el.
Ízei adnak karaktert a tételnek, mivel illatai elég jellegtelenek. Jól iható, latin jellegű rum, ki tudja, honnan…? Egy kóstolót megért, de különösebb nem ráz meg, hogy már nem kapni.
Értékelés: 100/70
Sister Isles Moscatel Cask Finish
Megrázó újdonságra ne számíts, ide is másolhatom a fenti bevezetőt… Melasz alapú rum, ami tripla érlelést kapott. Több, mint 6 évet töltött St. Kitts szigetén ex-bourbon hordókban, majd a spanyolországi Duero völgyben további 2-4 évre a Hacienda Zorita válogatott vörösboros hordóiba került. Végül Montillában időzött 6 hónapig, ex-Moscatel hordókban. 45% ABV-vel zárták palackba.
Színre rezesebb, sötétebb, mint a PX változat. Talán valamennyivel testesebb is, bár meglepne, ha más lenne az alapszesz.
Illata erőteljes, határozott. Erős fa, vanília, karamell és mogyoró jön a hordóból. Az édes bor mazsolássága jól érezhető. Enyhe bőr teszi izgalmasabbá, komplexebbé az aromákat. Az illatok vége szúrósabb, nyersebb. Így felnőttebb tétel, mint a PX hordós testvér.
Ízében meglepően nyers és lapos. Édes, vaníliás és kicsit csokis. A fa íze markáns, vezeti a hordó az ízeket. Az alkohol nem integrálódott rendesen, csípőssé teszi a korty végét.
Lecsengése rövid, száraz, mogyorós.
A PX hordós testvér élményének pont a fordítottja a muskotályosé. Az illatok szebben összeértek, komplexebbek, kerekebbek. Többet vártam emiatt ettől a rumtól. A nyers, mégis édes ízvilág nem tetszett különösebben. Iható, de nem vonzó.
Értékelés: 100/69
Nem volt igazán érdemes kapkodnom, hogy első legyek St. Kitts rumjainak kóstolásában. Ha a DDL-től jött az alapszesz, akkor szép munkát végeztek a spanyol hagyományú rumok utánzásában, de az sem lepne meg, ha Panamából érkeztek volna a Sister Isles rumjai. Sajnos St. Kitts szigetének kevés köze van ezekhez a tételekhez. Az egykori cukoriparra ez így nem túl izgalmas megemlékezés. A marketing, a megjelenés és a sztori túlharsogja a jellegtelen párlatokat. Kezdő rumoknak sem tudom jó szívvel ajánlani, mert nagyon édesek, és elvesztek a párlat jellegzetességei, valamint a különböző boroshordók aromái és zamatai sem tudtak rendesen kibontakozni.